az ?sszed��lt k��m��ny t��gl��it, melyeknek egyik fele feh��r volt, a m��sik fekete ��s mes��lt. Mes��lt egy emberr?l, aki eg��sz egyed��l ��lt a tenger k?zep��n egy ��ri��si vir��gon. Mes��lt egy le��nyr��l, aki egy gy?ny?r? kertben volt rabs��gra bez��rva, mert a szive a f��kba volt elrejtve, a v��re a sz?k?kutban folyt ��s a haja ?ssze volt n?ve a szomoruf?z haj��val. ��s mes��lt egy asszonyr��l, aki nem szerette az ur��t ��s elment t?le, hogy m��sikat keressen, amilyet ? kigondolt mag��nak. ��s el��rkezett kincses barlangokba, magas hegyi v��rakba ��s sz��zszorsz��p kertekbe. De sehol se mondta meg a nev��t, nehogy megismerje ?t az az ember, akit kigondolt mag��nak. N��melyik mese k��t napig is eltartott. A szoba��r se festett m��r k��s?bb. Elpakolta az ecseteket ��s v��sznakat a kufferbe ��s a pincefaln��l egy ki��ll�� k?re ��lt ��s hallgatta a t?rt��neteket. Ifjabb Novosz��d Ferenc is keveset dolgozott azon a h��ten. Nem is kell,--mondta,--mert kaptak h��sz forintot a lib����rt. A kis feh��r fasz?gek csendesen fek��dtek a g?mb?ly? fat��ny��rban ��s a kerek, f��nyes sz��k sokszor ��resen ��llt. Ha a nap r��s��t?tt, ugy ragyogott, mintha ez��stb?l lett volna. A sov��ny R��za is kij?tt t?bbsz?r az udvarra az��rt, hogy hallgassa a mes��ket ��s az��rt is, hogy m��g l��ssa a szobaurat, mert nemsok��ra ��gyis el fog utazni, Akkor a pincefal m��r majdnem eg��szen z?ld volt, mert a k?vek k?z��l sok f��vek n?ttek ki ��s m��sf��le n?v��nyek. A kertb?l lel��g�� vadsz?l? pedig eg��szben az ��gyig ��rt m��r ��s a levelei sz��lesek voltak ��s kem��nyek. R�� lehetett fektetni a Jung K��lm��n ��gy��ra. A nap mindig sz��pen s��t?tt ��s az udvarban is lehetett ��rezni, hogy a feh��r ker��t��snek gyantaszaga van ��s a barna l��pcs?n csillogtak a kvarcok, mint sz��z kicsi gyertya. Hanem a barackf��r��l, meg az almaf��r��l nagyon hullottak a vir��gok ��s n��ha eg��szen telesz��rt��k Jung K��lm��n ��gy��t.
--M��r lehullanak a sz��p vir��gok--mondta Zelma n��ni egyszer.
--Bizony Zelma n��ni--felelte a h?lgy--mint a hervadt levelek ?sszel. Hervad a tavasz. Hullanak a vir��gok ��s mi elmegy��nk messzire ��s a m��jus h��napnak v��ge lesz.
Akkor m��r kevesebbet besz��lgettek ��s mindenki csendesebben j��rt az udvarban, mert Jung K��lm��n mindig gy?ng��bb lett. A hangja m��r nem hallatszott, az arc��n k��t piros folt ��gett ��s nagy szemei t��tov��k lettek ��s messzire n��z?k.
Az utols��el?tti napon m��r nem mes��lt a h?lgy. Csak fogta Jung K��lm��n kez��t ��s simogatta. Ugy ��ltek csendesen. A szobaur a pincefalb��l ki��ll�� k?v?n ��lt ��s rajzolta ?ket. Azt��n a f?ldre ejtette a v��zlatk?nyvet ��s fel��llt. Csomagolnom kell m��r--mondta--��s bement a szob��ba. De nem csomagolt, hanem az asztalra k?ny?k?lve b��mult ki a hegyekre ��s az ujjaival f��s��lte a haj��t. K��s?bb kij?tt azi udvarra Zelma n��ni ��s selyemszalaggal ?sszek?t?tt leveleket hozott a k?t��nye alatt. R��zsasz��n? levelek voltak. Mindegyik borit��k sark��ba egy kis k��p volt ragasztva. Zelma n��ni elhivta a h?lgyet.
--Tetszik l��tni--s��gta neki.--Ezeket a leveleket mind a R��za irta a szobaurnak. Tess��k n��zni, milyen sz��pen tud irni. Azt mondta, hogy tegyem a kufferj��ba.
--Adja ide nekem, Zelma n��ni? Adja. Egy szobaur sem ��rdemli meg, hogy ilyen leveleket kapjon.
A h?lgy eltette a selyemszalaggal ?sszek?t?tt leveleket ��s bement a szobaurhoz.
--Igy csomagolsz?--k��rdezte t?le.
--Igy. Pakolom a Sv��bhegyet, a J��noshegyet, meg a H��rmashat��rt.
--Embereket nem lehet igy elpakolni. K��r. Rosszkedv? vagy, G��za. Megb��ntottalak valamivel?
--Nem, Alice. Csak hervad a tavasz.
Mikor aznap elmentek, a h?lgy ?t hossz��sz��ru, gy?ny?r? r��zs��t adott Jung K��lm��nnak a kez��be. Olyanokat sehol se lehetett kapni eg��sz Bud��n. A tejkihord�� azt mondta, hogy legal��bb egy forintba ker��l darabja.
A k?vetkez? napon vas��rnap volt. A h?lgy csak hat ��ra fel�� ��rkezett meg. Zelma n��ni az ajt��ban v��rta ��s azt mondta:
--Kez��t cs��kolom. A K��lm��n m��r nagyon rosszul van. A Rosenzweig orvos a kez��t cs��koltatja a hercegn��nek ��s k��ri, hogy ne tess��k neki semmit sem adni, mert nagyon felizgatja. Ne tess��k haragudni. K��lm��n m��g most is a kez��ben tartja a r��zs��kat. Nem akarta senkinek sem odaadni. Eg��sz ��jjel nem aludt ��s fogta. M��r el��jult. De nem lehet kivenni a kez��b?l.
A h?lgy nekit��maszkodott a kapuf��lf��nak. Nagy k��k szemei eg��szen elfeketedtek.
--Az udvaron van?--k��rdezte nagyon halkan.
--Csak a szob��ban van, kez��t cs��kolom. Nem szabad m��r kihozni.
--Jungn�� odahaza van?
--Bizony bent t��rdepel szeg��ny az ��gyn��l.
Igy besz��ltek. Azt��n a h?lgy beszaladt a szobaurhoz ��s a kalapj��t sem vetette le, hanem ledobta mag��t a d��v��nyra ��s hangosan zokogni kezdett. A szobaur oda��lt mell�� ��s megfogta a kez��t. Tal��n egy ��ra is elmult igy ��s a h?lgy m��g mindig s��rt. Akkor a szobaur azt mondta csendesen:
--Az��rt ennek igy kellett lenni, Alice. Most v��ge, most elmehet��nk. Az ember ��gyis mindig mindent f��lbe hagy. Zelma n��ni ��s ifjabb Novosz��d Ferenc tov��bb fognak ��lni ��s ��n hogy eml��kezzem k��s?bb r��luk? Mit tudom ��n, milyenek lesznek k��s?bb ��s mit besz��lnak majd rolunk. De Jung K��lm��nt elpakolhatod m��r a szivedbe ��s ezt a m��jus h��napot is. Tudod, hol a kezdete, hol a v��ge. ��s sz��p volt.
A h?lgy f?lt��maszkodott ��s a szobaur fel�� forditotta nedves arc��t, de nem tudott mindj��rt besz��lni, olyan er?sen juh��dzott ��s a melle fel-felzih��lt.
--G��za,--mondta k��s?bb--ezut��n m��r sz��z f��rfi j?het a szerelm��vel. Hegyeket mozdithatnak el ��rtem. ?lhetik egym��st
Tip: The current page has been bookmarked automatically. If you wish to continue reading later, just open the
Dertz Homepage, and click on the 'continue reading' link at the bottom of the page.