Takáts Sándor Szalai Barkóczy Krisztina 1671-1724 czímû könyvéne

흎
Takáts Sándor Szalai Barkóczy Krisztina?by Angyal Dávid

The Project Gutenberg EBook of Takáts Sándor Szalai Barkóczy Krisztina
1671-1724 czím? k?nyvének ismertetése, by Angyal Dávid This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at www.gutenberg.org
Title: Takáts Sándor Szalai Barkóczy Krisztina 1671-1724 czím? k?nyvének ismertetése
Author: Angyal Dávid
Release Date: August 14, 2006 [EBook #19040]
Language: Hungarian
Character set encoding: ISO-8859-1
*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK TAKáTS SáNDOR SZALAI ***

Produced by Tamás Róth

TAKáTS SáNDOR SZALAI BARKóCZY KRISZTINA 1671-1724 CZíMU K?NYVéNEK ISMERTETéSE
IRTA
Dr ANGYAL DáVID EGYETEMI NYILV. R. TANáR
Kül?nlenyomat a ?Budapesti Szemle? 1911 június havi füzetébol
BUDAPEST
1911
TAKáTS SáNDOR SZALAI BARKóCZY KRISZTINA 1671-1724 CZíMU K?NYVéNEK ISMERTETéSE
IRTA
Dr ANGYAL DáVID EGYETEMI NYILV. R. TANáR
Kül?nlenyomat a ?Budapesti Szemle? 1911 június havi füzetébol
BUDAPEST
1911
FRANKLIN-TáRSULAT NYOMDáJA.
Ismeretes, hogy Takáts Sándor mindig kiadatlan forrásokból meríti tárczáit, tanulmányait és k?nyveit.
és nemcsak anyaga új, hanem eloadásának módja is eredeti s érdeket kelto. De most nem írói egyéniségével, hanem k?nyvével akarunk foglalkozni.
Ez a k?nyv új képpel gyarapítja t?rténetünk arczképcsarnokát. Szalai Barkóczy Krisztina neve csak mellékesen volt eddig említve t?rténetünkben, most koporsójából kikél? és el kell ismernünk, hogy nevét együtt kell említenünk Zrínyi Ilonával, Lórántffy Zsuzsannával s Teleki Mihály anyjával.
Az eltünt magyar világ nagy asszonyai k?zé tartozik, a kik noi hivatásukat ép annyi erélylyel, mint okossággal és gy?ngédséggel t?lt?tték be. Nincs semmi kérkedés bennük, szeretnek ós szerettetnek, férjeikért és gyermekeikért élnek, kitüno gazdasszonyok, de a k?zélet iránt is van érzék?k. Nem idegesek, ha a szükség kivánja, fegyverrel is megvédelmezik birtokukat és sokszor jó tanácscsal szolgálnak a k?zéletben elfoglalt férjeiknek. A régiek--mint Takátstól tudjuk--azt mondották az ilyen asszonyokról, hogy ?jámbor asszony, jó nemzet!?
Pedig Barkóczy Krisztina labancz családból származott, de az o családjában a királyhuség a magyar érzéssel és szokásokkal jól megfért. Mint férjének hu társa, kivette részét a nagy kurucz felkelésbol is. Tisztelte, nagyra becsülte Rákóczit, a ?nagyságos fejedelmet?; o is remélte egy ideig, hogy Rákóczi vezérlete alatt a magyar megszabadulhat a német uralomtól. Bemélte és óhajtotta ezt nem csupán férje elomeneteléért, nem csupán a régi magyar rendi világ feltámasztása érdekében, hanem a magyar nép kedvéért is, mely a XVII. század végén az idegen uralom alatt kétségbeejto' helyzetbe jutott. Mert Barkóczy Krisztina szerette a népet, sajnálta és gyámolította nyomorában, a katholikust jobban szerette, mint a protestánst, de senkit sem üld?z?tt vallásáért, még a zsidókat is pártolta. Az idegent sem nézte le, a német rabokkal is jól bánt, igazi vallásos érzésbol merítette a türelmet mások iránt, a k?telességérzetet, munkakedvet és a szerénységgel párosult jóindulatot. Szerette a tanultságot, maga is olvasgatott, ?rült, ha tudós emberrel társaloghatott, elomozdította az irodalmi munkásságot, az iskolai nevelést.
Midon politikai reményeiben csalódott, jól esett lelkének, hogy szeretett férje szerezte meg az országnak a békességet. De az új német világban Barkóczy Krisztina a régi maradt. Segített férjének a gazdaságban, az idegenek telepítésében, a kiknek utódjai a magyarság számát és erejét gyarapították, és hu magyaroknak nevelte gyermekeit. Leánya, gróf Hallerné Károlyi Klára, anyja szellemében írja gyermekeirol, délekben és ruhában magyarok maradjanak, az a fo, hogy jó erk?lcsük legyen, mert ezen gy?kérbol kormányozhatják teljes életüket?. Ilyen magyar anyát nevelt Barkóczy Krisztina, annak a Károlyi Sándornak imádott hitvese, a kit a mi t?rténetírásunk még most is oly méltatlan vádakkal illet.
és itt Károlyi Sándorra kell áttérnünk, mert beszélhetnénk-e a jó feleségrol méltóan, ha férje pályáját nem érintenok?
Takáts Sándor mellékesen, de nyomós érvekkel száll síkra Károlyi Sándor jó hírnevéért. érvei nyomósak, mert új, vagy figyelembe nem vett adatokra támaszkodhatik.
Megállapítja, hogy Károlyi Sándor átpártolását Rákóczi ügyéhez a dolhai gyozelem után nem épen személyes okokból kell magyaráznunk. Károlyi jó hazafi volt, az országon is akart segíteni, mikor a dolhai csata után Bécsbe ment s mikor Bécsbol visszatért, az országra is gondolt, nem csupán a maga személyére, mikor a parasztlázadábból országossá vált felkeléshez csatlakozott. Nem szabad két kül?n mértékkel mérnünk egyrészt Károlyi, másrészt Rákóczi és Bercsényi viselkedését. Az som igaz, hogy Károlyi kincseket gyujt?tt a Rákóczi-felkelés idején. Ezt a mesét Takáts Sándor Károlyi Sándor vagyoni viszonyainak ismertetésével czáfolja meg.
Még jelentékenyebb az, a mit szerzonk a szatmári békérol ír. E sokat vitatott kérdés Takáts k?nyvében szerintünk el van d?ntve. Szerzonk a Károlyi család levéltárából vett adatokkal jellemzi az ország nyomorúlt állapotát a nagy kurucz-felkelés vége felé. Tudtuk eddig is, hogy siralmas volt ez állapot. Tudtuk eddig is, hogy a szegénység, a mely az idegen kormányrendszertol zaklatva fegyvert fogott és hazahívta Rákóczit Lengyelországból, már 1707 táján csalódva fordult el a felkelés ügyétol. De nem tudtuk azt, hogy Rákóczi kormányzata ez idotájt már úgy bánt a néppel, mint I. Lipót katonái annak idején, sot néha talán rosszabbul is. Máramarosmegye 1708 augusztus 2-ikán írja Károlyi Sándornak, ?annyira jutottak már szegény lakósink, hogy meg nem adhatván quantumikat, executioval mennek tiszteink és mero tirannusi formában füstre k?ttetvén az lakósokat, félholtan bocsátják el, mégis semmit sem vehetnek rajtok?. Az a mozgalom, mely a jobbágyokon